menu

  • 2014.10.10.

Összefogás a parlagfű ellen

Együtt küzd a kecskeméti önkormányzat és a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara a parlagfű ellen. A kar által kidolgozott környezetbarát, biológiai védekezés akár mintaprogram is lehetne.

A kecskeméti önkormányzat és a Kecskeméti Főiskola együttműködésének újabb területe lehet a parlagfű elleni küzdelem. A Kertészeti Főiskolai Karon bíztató kutatások folynak olyan biológiai, környezetbarát módszerek alkalmazására, amelyek úgy szorítják vissza a parlagfüvet, hogy közben nem károsítják a környezetet.

Az önkormányzati tulajdonú zöld felületeken már a jövő évben kipróbálják a módszert. Szemereyné Pataki Klaudia alpolgármester szerint akár olyan mintaprojekt is lehet a kecskeméti, amely később országosan is alkalmazható – hangzott el a témában tartott sajtótájékoztatón a Kertészeti Főiskolai Karon.

A parlagfű Észak-Amerikából – ahol az indiánok gyógynövényként, gyulladásgátlóként használták – ,  került Európába úgy, hogy a természetes „ellenségei” ott maradtak, ezért ilyen agresszív a növény a mi vidékünkön – hangsúlyozta dr. Pölös Endre főiskolai docens. Jellemző tulajdonsága, hogy más növényfajok növekedését gátolja, és a parlagon hagyott területen kiszorít minden mást.

Ahogyan Pölös Endre kifejtette, a parlagfűvel kapcsolatos komplex kutatások több elemből állnak. Az egyik terület, hogy milyen módon lehet a saját biológiai fegyverét a parlagfű ellen fordítani, vagyis hogyan lehet olyan növényi hatóanyagokat felhasználni, amelyek ugyanúgy viselkednek a parlagfűvel szemben, mint ahogyan a parlagfű más növényekkel szemben.  A természetes hatóanyag nem kevésbé mérgező, de megvan a természetes lebomlási láncolata, és nem dúsul fel az élővizekben és a talajban. A Kiskunsági Nemzeti Park kísérleti területén a módszer látványos eredményeket hozott.  A kezelt parcellán a parlagfű eltűnt és visszaállt a természetes vegetáció.

A Kertészeti Főiskolai Karon azzal is foglalkoznak, hogy bizonyos környezetszennyezési tényezők, pl. a porszennyezettség, hogyan erősítik fel a parlagfű pollenjének hatását. Így fordulhat elő, hogy a vidéken élő lakosság körében kevesebb az allergiás, mint a városiak között. Ezeknek az összefüggéseknek a vizsgálata is fontos feladat – emelte ki dr. Pölös Endre. A Kertészeti Főiskolai Kar a hallgatók – a környezetgazdálkodási agrármérnöki szakos és a kertészmérnök mesterszakos  – bevonásával a szennyezett területek feltérképezéséből is kiveszi a részét.

Szemereyné Pataki Klaudia alpolgármester üdvözölte, hogy a város és a főiskola egy újabb területen talált együttműködési lehetőséget.  Az alpolgármester asszony kiemelte, a jövő évi költségvetés tervezésénél javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy a főiskola támogatásának megállapításakor egy új programpontként szerepeljen a parlagfű elleni küzdelem.  Ezzel az önkormányzat segíti a főiskola szakmai, tudományos munkáját, ugyanakkor megpróbál felszámolni egy olyan égető problémát, amely több tízezer embert érint a térségben.

Kecskeméten mintegy 2 millió négyzetméter közterületen kell felvenni a küzdelmet a parlagfű ellen, és most már bizonyított tény, hogy a mechanikai módszerek nemhogy gátolnák a parlagfű elterjedését, hanem ellenkezőleg, elősegítik terjedését.  Az önkormányzat most a jövő évre vonatkozó szakmai programot készíti elő, amelyben részt vesz a Kertészeti Főiskolai Kar is.

Egy év alatt természetesen nem lehet csodát enni – hangsúlyozta Szemereyné Pataki Klaudia –, de megpróbáljuk megkeresni azt a megoldási útvonalat, ami kezeli a problémát.  Ha a mintaprogram eredményeket hoz, akkor akár országosan is alkalmazható lesz és nemcsak a közterületeken, hanem a mezőgazdasági területeken is.

Prof. Dr. Ferencz Árpád, a Kertészeti Főiskolai Kar dékánja arról beszélt, hogy a kar igyekszik „életszerű” kutatási programokat meghatározni, amelyek választ adnak gyakorlati problémákra. Erre jó példa a parlagfű elleni komplex program, amelyben környezetgazdálkodási, gazdasági és vidékfejlesztési kérdések is előkerülnek.  A gyakorlatorientált képzés keretében a karon a hallgatókat is bevonják az ilyen és ehhez hasonló programokba. Újdonság, hogy a környezetgazdálkodási agrármérnöki alapszakon a tervek szerint a jövő tanévtől – az országban elsőként  – növényvédelmi szakirány indul.

 

Kecskeméti Főiskola

Kapcsolódó képek