Válogatás a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményéből

Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem
2014. október 21–november 20.
Kurátor: ifj. Gyergyádesz László művészettörténész

Megnyitó: 2014. október 21-én, kedden 18 óra
Helyszín: Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem (1174 Budapest, Báthori utca 31.)

A kiállítást köszönti: Mák Kornél Kecskemét MJV alpolgármestere és Fohsz Tivadar Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának alpolgármestere

A kiállítást bemutatja és megnyitja: ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a kiállítás kurátora
Közreműködik: Nagy Judit fuvolaművész és Fedoszov Júlia zeneakadémista

Kecskemét egyik ékessége az 1902/3-ban épült Cifrapalota. Itt található a Kecskeméti Katona Jó-zsef Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye, mely kategóriájában az egyik legnagyobb és legjelen-tősebb Magyarországon. Fő gyűjtési területévé a 20. század első felének magyar művészete vált, miután olyan kiemelkedő magángyűjtemények anyagai lettek a részei, mint Nemes Marcellé és Wolfner Józsefé (Farkas István és Glücks Ferenc által is folytatva). Maguk az említett műgyűjtők is zsidó származásúak voltak, így talán nem is annyira meglepő, hogy általuk, illetve a későbbi vásár-lások nyomán számos magyar zsidó festő és szobrász alkotása került a kecskeméti múzeumba.

„Annak tisztázására, mit jelent a magyar zsidó képzőművészet, attól a kortól kell kiindulni, amikor kettéválik a zsidó vallás művészete és a zsidó származású művészek világi tárgyú festészete. A ma-gyarországi zsidó vallás művészete ugyanúgy része a magyar művészettörténetnek, mint a magyar-országi katolikus, református, evangélikus, unitárius, a szerb, görögkeleti vagy az erdélyi szombato-sok művészete. A »probléma« a világi képzőművészeti műfajok elterjedésével kezdődik.” (S. Nagy Katalin) Bár a magyar zsidó művészet mibenlétéről sokat vitatkoznak, a fogalom pontos definiálha-tóságának hiánya ellenére is számos olyan alkotót sorolhatunk fel (pl. Ámos Imre, Anna Margit, Bálint Rezső, Bokros Birmann Dezső, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Farkas István, Fényes Adolf, Iványi Grünwald Béla, Perlrott-Csaba Vilmos, Pór Bertalan, Zádor István, Ziffer Sándor), akinek a kecskeméti gyűjteményében őrzött műveit szakmai színvonala alapján (is) méltónak találhatunk arra, hogy egy a kulturális értékekre hangsúlyt fektető holokauszt megemlékezés keretében bemutassuk.

A kiállításhoz kétnyelvű (angol-magyar) könyvkatalógus jelent meg, mely az összes kiállított mű színes reprodukcióját tartalmazza, illetve az ifj. Gyergyádesz László művészettörténész által írt rész-letes tanulmányban olvashatunk a magyar zsidó festészet aranykoráról, a kecskeméti képzőművé-szeti gyűjteményről és annak alkotóiról, remekműveiről, sőt emellett bepillantást nyerhetünk a kecskeméti zsidóság múltjába, megismerkedhetünk egykori zsinagógáikkal, s kiemelten a magyar zsidó építészet Kecskeméten látható századfordulós-szecessziós emlékeivel, így például a Cifrapa-lotával. A Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából megjelent 104 oldalas, igényes kivitelezésű ki-advány 67 színes reprodukciót, köztük archív felvételeket is tartalmaz.

Kapcsolódó képek