menu

  • 2015.06.08.

A legtüzesebb éj – legtüzesebb művek

A Tűzzománcművészek Magyar Társasága országos csoportos kiállítása

Helyszín: Kecskemét, a Tudomány és Technika Háza 1. emeletén (az egykori nagyzsinagógában)

Időpont: 2015. június 10–20. és június 30–július 27.

Nyitva tartás: naponta 9-16 óráig (szombaton és vasárnap zárva)

A Múzeumok Éjszakáján, június 20-án, szombaton a tárlat hosszabb ideig látogatható!

A belépés ingyenes!

BábásErika másolata

Megnyitó: 2015. június 10-én, szerdán 16 órakor
Köszöntőt mond: dr. Kriston Vízi József, a Bács-Kiskun Megyei TIT Kulturális Örökség Szakosztályának elnöke
A kiállítást rendezte és megnyitja: ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a TMT elnöke
Közreműködik: Szilágyi Áron, a Leskowsky Hangszergyűjtemény vezetője

 

A Tűzzománcművészek Magyar Társasága (TMT) alakuló ülésére 1997. január 7-én került sor. Szakmai szempontból az alapítás legfőbb motivációja az volt, hogy a műfaj végre valóban szinkronba kerülhessen a kortárs művészeti törekvésekkel, s a professzionális alkotók képviselte minőség jegyében háttérbe szoríthassa azt a nagyszámú dilettánst, akik tevékenységükkel megcsúfolják ezt az ősi anyagot, technikát. Lényegében további céljaink és törekvéseink (például a magyar zománcművészet műfaji önállóságának és fejlődésének elősegítése, az önálló magyar zománcművészeti oktatás elősegítése a különböző szinteken, a magyar és a magyarországi zománcművészet művészettörténeti feldolgozása, illetve annak elősegítése) is ezzel vannak összefüggésben.

A TMT alapszabályában is rögzítette, hogy évente legalább egy csoportos kiállítást szervez. E kiállításoknak több célja is van. Elsődlegesen az, hogy a magyar („profi”) zománcművészek rendszeresen bemutathassák legújabb alkotásaikat. A távlatibb cél pedig az, hogy e tárlatok segítségével is – a közönség és a szakma számára egyaránt – folyamatosan felhívja a figyelmet a kortárs zománcművészet műfaji önállóságára. Szintén fontos a társaságunk tagjai számára, hogy e kiállítások segítségével érzékeltessük azt a törekvésünket, hogy lépésről-lépésre emeljük a kortárs magyar zománcművészeti alkotások átlagszínvonalát. (Többnyire e tárlatokhoz kapcsolódva eddig összesen 8 katalógusunk jelent meg.) Íme, néhány város, ahol már kiállítottunk az elmúlt bő másfél évtized során: Budapest (több kiállítóhelyen is), Eger, Győr, Kecskemét, Mezőtúr, Nagybánya (Románia), Nyírbátor, Nyíregyháza, Városföld, Kiskunfélegyháza.

Rendszeres programjaink közé tartoznak a Nemzetközi Zománcművészeti Workshopok, melyek 2001–2009 között minden augusztusban a Lampart Budafoki Zománc Kft. gyárában rendeztük meg, melyet a gyár bezárása után 2010-től a Kecskeméti Művésztelep alkotóházában folytattunk. A szokások közé tartozik, hogy 2010-től a workshop alatt készült művekből minden részvevő egyet a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének adományoz. Workshopjainkon egyrészt kiváló külföldi alkotókat (pl. Blanka Cepková, Christian Gmeiner, Laura Ghínea, Eva Kučerová, Marie-Thérèse Masias, Barbara Lipp, Nyikolaj Vdovkin), másrészt művészeti egyetemistákat, pályakezdő fiatalokat (pl. Balogh László, Gyergyádesz Mihály, Nemes Zsuzsa, Papageorgiu Andrea) is vendégül láttunk.

A zománc technikai értelemben nem más, mint egy zománcozásra alkalmas fém és egy üvegnek is felfogható sajátos összetételű anyagmassza tartós összeolvasztása. (A Magyarországon sajnálatos módon elterjedt tűzzománc kifejezés egy hibás névadásnak köszönhető. Az elkövetője tanúbizonyságot téve a tudatlanságáról, nem ismerve a zománc kifejezés eredeti jelentését, amely a különböző nyelveken azonos, így próbálta megkülönböztetni a „zománcfestékeket” a ténylegestől.) Kátai Mihály, a kortárs magyar zománcművészet egyik alapító atyja, a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep elindítója így fogalmazta meg azt a varászlatos folyamatot, mely a mai napig számos művészt ejtett rabul: „Tehát mi a zománc? Fémoxidokkal szennyzett szilikát. A szilárd földköpeny 95%-a fémoxidokkal szennyezett szilikátokból áll. Földünk anyaga: fémes magra tapadó szilikátköpeny, bevonat. A fémre égetett zománc ennek pontos megfelelője. A zománcozott tárgy tehát fémre égetett, fémoxidokkal szennyezett szilikátbevonat. Ilyen megközelítésben a zománcmunkák készítésének folyamata, az elemek (földnek, víznek, tűznek) egymáshoz kapcsolása, alkotó alkalmazása a teremtés folyamatának újra átélése. A zománc, miközben végleges formáját elnyeri, olvadék állapotában az izzó, fortyogó magmához hasonló. Az alkotó feladata a tőle független fizikai és kémiai folyamatokat befolyásolni, illetve azok határait megszabni.”

A kecskeméti székhelyű egyesület tagjainak többsége a legprogresszívabb elképzelést, az alapvetően a képzőművészet felé orientálódókat képviseli. Zománcművészetet továbbra sem oktatnak egyetemi szinten, így a pályakezdő művészek ma is eleve más műfajok képviselőiként ismerkednek meg, majd kezdenek el alkotni a fél évszázaddal korábban még szinte kizárólag csak ötvösök által művelt területen. Ez a rendkívül gazdag – többezer éves – történeti múlttal rendelkező műfaj tehát gyökeresen átalakulva, reflektálva a 20-21. század bizonyos törvényeket felrúgó törekvéseire (lásd elsősorban: „határterületek”) elkezdte keresni és újonnan kialakítani önmagát. Reményeink szerint a Tűzzománcművészek Magyar Társasága – a nemzetközi és a hazai művészeti mezőnyben egyaránt – ennek az új típusú zománcművészetnek az egyik zászlóvivője.

ifj. Gyergyádesz László
művészettörténész, a TMT elnöke

Kapcsolódó képek