menu

  • 2015.12.07.

„Aki igazi méhésszé képezi ki magát, nem tudja abbahagyni”

Beszélgetés Ájpli Lászlóval, a Magyar Méhészetért emlékérem frissen jutalmazott méhészével .

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Küldöttgyűlése 2015. november 14-én a méhészeti közéletért végzett munkája elismeréseként Ájpli László kunszentmiklósi méhészt Magyar Méhészetért emlékéremmel jutalmazta. Ennek kapcsán készült az alábbi interjú az immár több évtizede méhészkedő szakemberrel.

mehesz

Meséljen kicsit arról, hogy mikor, és miért kezdett el méhészkedni?
1968 óta méhészkedem folyamatosan, mindig munka mellett végeztem. Édesapám a II. világháború után 5-8 méhcsaláddal kezdte – ekkor nádból épített fekvőkaptárakban, illetve „kasokban” voltak a méhcsaládok. Unokabátyám, aki nagy méhész volt, szintén sok tapasztalatot adott át nekem. Itt kezdődött számomra a méhészkedés megismerése és szeretete.

Hány méhcsaláddal kezdett el méhészkedni?
Unokabátyámtól kaptam kettő méhcsaládot, ezen kívül volt egy idős méhész, aki mindenét felszámolta, így tőle megvettem még három családot, illetve minden mást is, amivel így el tudtam indulni.

Jelenleg mekkora az állomány?
Jelenleg negyven méhcsalád van a birtokunkban, illetve a Mátrix Oktatási Központ gyakorlati méhészeti oktatásához még van három különböző típusú kaptárunk. Egyébként negyven-ötven méhcsaládnál többet sosem tartottunk.

Nemrég az OMME “Magyar Méhészetért” emlékéremmel jutalmazta, melyből évente összesen 3 méhészt tüntetnek ki. Miről szól ez a kitüntetés?
Ez az emlékérem a méhészeti kultúra ápolása érdekében, a tudomány, a szakoktatás, a méhtenyésztés, a termelési technológia, az új termékek előállítása területén, továbbá az egyesületi célok és feladatok elérése illetve teljesítése érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységért adományozható.

Meséljen kicsit ennek kapcsán a munkájáról, az oktatásról, és hogy mit jelent Önnek ez az elismerés.
A kunszentmiklósi Méhész Egyesületnek alapító tagja vagyok, hosszú éveken keresztül az Egyesület elnöki teendőit is elláttam. Az emlékéremre is az Egyesületem tett javaslatot.
Öt éve, hogy a Mátrix felnőttképzésének keretén belül a méhészeket is oktatom, vizsgáztatom – a gyakorlati és az elméleti ismeretek átadását, annak elsajátítását elsődlegesnek tartom. A szakmai kifejezések használatát is elvárom a tanulóktól (pl. mi a léputca, a méh nem csíp, hanem szúr stb.), de emellett megkövetelem a szép, tiszta, magyaros beszédet is. Arra törekszem, hogy aki megfelelt a vizsgán, az ne csupán „méh-tartó”, hanem méhész legyen. Az OKJ-s bizonyítványt szerzett fiatal méhészeknek is folyamatosan segítek, nemcsak a helybelieknek, hanem sokszor az ország különböző településein élő méhészeknek is, akik telefonon megkeresnek. Ez az elismerés még jobb, eredményes munkára, a leendő méhészek alaposabb oktatására ösztönöz.

Hogy látja most a méhészkedés, és az oktatás jövőjét?
A méhészet több ezer éves múltra tekint vissza, most azonban minden formában meg kell újulnia. A méhész élelmet állít elő – a higiéniai követelmények betartása éppen ezért elsődleges. A méhek beporzó munkája pedig a mezőgazdaságnak is nagyon fontos. Méhek nélkül az emberiség sokkal „szegényebb” lenne! Úgy gondolom, hogy a jelenlegi méhészképzést tovább kell folytatni, és a hangsúlyt a képzés során a gyakorlati ismeretek elsajátítására kell fektetni. A végzett méhészeknek is folyamatosan képezni kell magukat, és az újabb és újabb méhészeti eszközök megismerésére, használatára kell törekedniük.

Családjában van, aki továbbviszi ezt a szép mesterséget?
Igen, a családban többen is méhészkedünk, a fiam és az unokám azok, akik ezzel foglalkoznak.

Immár 47 éve méhészkedik, oktat, segít másokat – mi a titka, hogy ilyen lelkesedéssel és frissességgel végzi mindezt?
Mindazt, amit jómagam a méhészeti munkában elértem, a feleségemnek köszönhetem. Ő is nagyon szereti a méheket, és mondhatom, hogy kiváló gyakorlati ismeretekkel rendelkezik. Az az igazság, hogy aki igazi méhésszé képezi ki magát, nem tudja abbahagyni. Nagyon meg lehet szeretni ezt a szakmát, mert olyan „törvény” szerint élik a kis rovarok az életüket, mely egyszerűen lenyűgöző.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Kitüntetési Szabályzata alapján:
1.§. Az Országos Magyar Méhészek Egyesülete megbecsülésben, elismerésben részesíti a méhészetért, az egyesületi célok eléréséért illetve feladatai teljesítéséért kifejtett kimagasló tevékenységet.
Ezért a megbecsülés és elismerés kifejezéseként kitünteti a kiemelkedő érdemeket szerzett személyeket, szervezeteket.

Az Országos Magyar Méhészek Egyesülete Intéző Bizottsága az Alapszabályában biztosított jogkörében a kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről e szabályzatban rendelkezik.

2.§. Az Országos Magyar Méhészek Egyesülete kitüntetései:

a) Örösi Pál Zoltán emlékérem
b) Faluba Zoltán emlékérem
c) Magyar Méhészetért emlékérem
d) Kiváló Méhész oklevél
e) Arany okleveles méhész
f) Ezüst okleveles méhész
g) Bronz okleveles méhész

 

15.§. Magyar Méhészetért emlékérem.

Ez az emlékérem a méhészeti kultúra ápolása érdekében, a tudomány, a szakoktatás, a méhtenyésztés, a termelési technológia, az új termékek előállítása területén, továbbá az egyesületi célok és feladatok elérése illetve teljesítése érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységért adományozható.
A Magyar Méhészetért emlékérem 100 mm átmérőjű bronz plakett. Fedlapján, méhészeti tárgyú, képző vagy iparművész által tervezett relief. A fedlap mezejében a „Magyar Méhészetért” felirat olvasható. A hátlap mezejében a kitüntetett neve és a kiadás éve kerül bevésésre.

 

Forrás: Mátrix Oktatási és Vizsgaközpont

Kapcsolódó képek