menu

  • 2016.01.15.

Szentkirályon is elindult a klímaszakértők képzése

Bács-Kiskun megye és a Kiskunság területe az országnak az a térsége, amelyik a leginkább ki van téve a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak, így például az egyre gyakoribb és egyre súlyosabb szárazságnak.

Ugyanakkor a Dél-alföldi régió különösen fontos a megújuló energiaforrások szempontjából, ugyanis ebben a térségben összpontosul a biomassza, a nap- és geotermális energia jelentős része, és Bács-Kiskun megye az országos átlagot 50 százalékkal meghaladó biomassza-potenciáljával a harmadik helyen áll a megyék rangsorában. Ezért is különösen fontos az a képzés, amely izlandi, liechtensteini és norvég pályázati támogatással január 14-én, csütörtökön vette kezdetét a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon, és amelynek célja, hogy a térségben is legyenek olyan jól felkészült önkormányzati szakemberek, akik képesek lesznek a klímaalkalmazkodást célzó európai uniós forrásokra jó fejlesztési terveket lefektetni, színvonalas pályázatokat írni és sikeres projekteket megvalósítani a régió lakói javára.

– Még egy olyan kicsi, nem egészen kétezer lelkes község, mint Szentkirály is sokat tehet a klímaváltozás elleni küzdelemben – jelentette ki a képzés indulása kapcsán Szabó Gellért. Szentkirály polgármestere emlékeztetett rá, hogy a község az elmúlt években, európai uniós támogatással többek között szennyvízkezelési programot valósított meg, az önkormányzati intézményekre pedig napelemes rendszert telepített. A polgármester bízik benne, hogy a most induló klímareferens-képzés eredményeként további, a környezeti fenntarthatóságot szolgáló fejlesztések valósulhatnak meg a községben, és persze a környező településeken egyaránt.

– A klímaváltozás kapcsán egyre égetőbbek a feladatok országszerte, hiszen az elmúlt időszak szélsőséges időjárása is megmutatta, hogy hazánk a többi európai országhoz képest érzékenyebb a klímaváltozásra – fogalmazott a szentkirályi klímareferens-képzés indulása kapcsán a Bács-Kiskun megyei község Faluházában csütörtökön Dr. Fegyveres-Fiskál Gábor. A klímareferens-képzést megvalósító DIPOL Csoport ügyvezetője szerint néhány éve még csak elmerengtünk azon a közismert idézeten, hogy a Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Sokan úgy gondoltuk, hogy a klímaváltozás valami távoli dolog, a kormányok és a nagy olajvállalatok dolga, a hídon pedig akkor kell átmenni, amikor odaértünk. Azonban a hídhoz előbb odaértünk, mint ahogyan gondoltuk volna… A szakember úgy látja, hogy sokak számára még mindig csak katasztrófafilmbe illő ijesztgetésnek hat, amikor azt olvassuk, hogy a világtengerek néhány centiméteres emelkedésével Velence, Amszterdam, New York és London is víz alá kerülhet, és hogy 600 millió ember életét veszélyeztetik az egyre gyakoribb árvizek. De hogy a veszély mennyire reális, azt jól mutatják a minden korábbinál erősebb és pusztítóbb hurrikánok Közép- és Észak-Amerikában, vagy hogy ne menjünk olyan messze: az itteni, szokatlanul forró nyarak és telente az országot megbénító hótorlaszok.

És míg csak kellemetlenségnek tűnik, hogy mondjuk a szegediek nyaranta rosszabbul alszanak a hőség miatt, az már messze nem tréfa, ha mondjuk 15–20 éven belül teljesen új alapokra kell helyezni a kukoricatermesztést Magyarországon – figyelmeztetett a DIPOL Csoport ügyvezetője, hozzátéve, hogy az elmúlt hónapok történéseit figyelve ijesztően aktuális, hogy a Világbank szerint az éghajlatváltozás 2050-ig százmillió embert taszíthat szegénységbe, a klímaváltozás következményei pedig újabb népvándorlást indíthatnak el világszerte.

Dr. Fegyveres-Fiskál Gábor a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon emlékeztetett rá, hogy óvatos becslések szerint is a globális felmelegedés eredményeként évente 7–10 százalékkal nőhet az allergiás és az asztmás betegek száma, a legfrissebb mutatók alapján pedig, a klímaváltozás okozta aszályok miatt 2015-ben mintegy 100 ezer tonnával kevesebb zöldség és harmadával kevesebb gyümölcs termett Magyarországon. A kevesebb termés miatt pedig a magasabb zöldség- és gyümölcsárakban fizetjük meg a klímaváltozás hatásait – valamennyien.

– A feladat fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy mostanság válnak elérhetővé a 2014–2020-as európai uniós fejlesztési időszak klímapolitikai célú pályázati forrásai. A környezeti és energiahatékonysági operatív program 1116,9 milliárd forintos keretének több mint a feléből kimondottan a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást, valamint az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások felhasználását célzó projekteket támogatnak majd, e források tehát számottevő fejlesztésekre adnak lehetőséget nem csak a környezettudatosság és a környezeti fenntarthatóság, de az energia-hatékonyság terén is. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy országszerte legyenek olyan jól felkészült önkormányzati szakemberek, akik képesek lesznek e forrásokra jó pályázatokat írni és sikeres projekteket megvalósítani – fogalmazott Dr. Fegyveres-Fiskál Gábor.

Ennek érdekében az ország négy régiójában – a Nyugat-dunántúli, az Észak-magyarországi és a Dél-alföldi régió három-három megyéjében, valamint a Közép-magyarországi régió nyugati felében – indította, illetve indítja el a leendő klímareferens szakemberek képzését a DIPOL Csoport és konzorciumi partnerei: az Atrois Kft., a Wessling Kft., a Herman Ottó Intézet és a Western Norway Research Institute. A helyszínenként négyszer kétnapos képzéssorozat során a résztvevő, többségében önkormányzati szakemberek a klímaváltozással és annak magyarországi hatásaival, egy-egy ország, régió vagy éppen település sebezhetőségének mérésével és a klímavál-tozáshoz való alkalmazkodás rugalmasságának lehetséges fokozásával, a települési klímaváltozási stratégia készítésének lépéseivel, a projektekhez, pályázatokhoz tartozó pénzügyi és technikai ismeretekkel, valamint a projektekhez kapcsolódó kommunikáció eszközeivel ismerkedhetnek meg.

A programról bővebb felvilágosítás nyújt a www.klimatudatos.hu honlap, valamint a projekt Facebook-oldala.

Kapcsolódó képek