A sikeres vizsgát követően a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon is átvehették a képzéssorozat elvégzését igazoló tanúsítványaikat azok a többségében önkormányzati szakemberek, akik az elmúlt hetekben részt vettek a négy modulból álló, nyolcnapos klímareferens-képzésen.
Az oklevelüket átvevő klímareferensek – részben a Nemzeti Klímaadaptációs Hálózat tagjaiként – sokat tehetnek majd szűkebb-tágabb környezetükben a klímaváltozás hatásai ellen. A tanúsítványokat Dr. Fegyveres-Fiskál Gábor, a projektet megvalósító DIPOL Csoport vezetője adta át szerdán délután Szentkirályon.
A Bács-Kiskun megyei községben 2016. január 14-én elindult, négyszer kétnapos képzés részeként a résztvevők a klímaváltozással és annak magyarországi hatásaival, egy-egy ország, régió vagy éppen település sebezhetőségének mérésével és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás rugalmasságának lehetséges fokozásával, a települési klímaváltozási stratégia készítésének lépéseivel, a projektekhez, pályázatokhoz tartozó pénzügyi és technikai ismeretekkel, valamint a projektekhez kapcsolódó kommunikáció eszközeivel ismerkedhettek meg.
– Bács-Kiskun megye és a Kiskunság területe az országnak az a térsége, amelyik a leginkább ki van téve a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak, például az egyre gyakoribb és egyre súlyosabb szárazságnak. Ugyanakkor a régióban összpontosul a biomassza, a nap- és geotermális energia jelentős része, Bács-Kiskun megye pedig az országos átlagot messze meghaladó biomassza-potenciáljával a harmadik helyen áll a megyék rangsorában – mondta el a szentkirályi képzéssorozat zárása kapcsán Fegyveres-Fiskál Gábor. A DIPOL Csoport vezetője emlékeztetett rá, hogy a kistelepülések is sokat tehetnek a klímaváltozás elleni küzdelemben. Jó példa erre Szentkirály, ahol az elmúlt években, európai uniós támogatással szennyvízkezelési programot valósítottak meg, az önkormányzati intézményekre pedig napelemes rendszert telepítettek.
A tanúsítványok átadásával sem zárul le az izlandi, liechtensteini és norvég pályázati támogatással megvalósuló program Szentkirályon. Dr. Fegyveres-Fiskál Gábor bejelentette, hogy geográfusok, környezetmérnökök, ökológusok, térinformatikusok, közgazdászok, szociológusok, önkormányzati szakemberek, intézményvezetők, gazdasági szereplők és helyi véleményformálók közreműködésével, mintaprojektként hamarosan elkészül egy olyan szakmai anyag, amely a község leendő klímastratégiájának alapját adja, és amelyik módszertani alapként szolgálhat más, hasonló adottságokkal rendelkező település klímastratégiájának elkészítéséhez is. A dokumentum készítőinek célja olyan intézkedések, akciótervek kijelölése, amelyek a társadalmi-gazdasági és környezeti szempontokat is figyelembe véve, reális léptékben megvalósíthatóak, és amelyek egyértelmű célja a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése Szentkirályon és a környező településeken.
Izlandi, liechtensteini és norvég pályázati támogatással az ország 10 megyéjében, 19 helyszínen, összesen több mint 300, főként önkormányzati vagy önkormányzati intézményi munkatárs részvételével indult el az elmúlt négy hónapban az a képzéssorozat, amelynek célja, hogy országszerte legyenek olyan jól felkészült szakemberek, akik képesek lesznek a klímaalkalmazkodást célzó európai uniós forrásokra jó fejlesztési terveket lefektetni, színvonalas pályázatokat írni és sikeres projekteket megvalósítani az adott település vagy kistérség lakói javára. A program zárásaként pedig öt helyszínen készül el egy olyan szakértői anyag, amely alapjául szolgálhat az adott település vagy kistérség helyi szintű klímaadaptációs stratégiájának is.
A klímareferens-képzést megvalósító DIPOL Csoport ügyvezetője, Dr. Fegyveres-Fiskál Gábor úgy látja: a klímaváltozás kapcsán egyre égetőbbek a feladatok országszerte, hiszen az elmúlt időszak szélsőséges időjárása is megmutatta, hogy hazánk a többi európai országhoz képest érzékenyebb a klímaváltozásra. A szakember szerint, míg ma még csak kellemetlenségnek tűnik, hogy a szegediek nyaranta rosszabbul alszanak a hőség miatt, az már messze nem tréfa, ha mondjuk 15–20 éven belül teljesen új alapokra kell helyezni a kukoricatermesztést Magyarországon. A DIPOL csoport ügyvezetője figyelmeztetett rá, hogy a Világbank szerint az éghajlatváltozás 2050-ig százmillió embert taszíthat szegénységbe, a klímaváltozás következményei pedig újabb népvándorlást indíthatnak el világszerte. Óvatos becslések szerint is a globális felmelegedés eredményeként évente 7–10 százalékkal nőhet az allergiás és az asztmás betegek száma, a legfrissebb mutatók alapján pedig, a klímaváltozás okozta aszályok miatt 2015-ben mintegy 100 ezer tonnával kevesebb zöldség és harmadával kevesebb gyümölcs termett Magyarországon. A kevesebb termés miatt a magasabb zöldség- és gyümölcsárakban valamennyien megfizetjük a klímaváltozás hatásait – tette hozzá Dr. Fegyveres-Fiskál Gábor.
A feladat fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy mostanság válnak elérhetővé a 2014–2020-as európai uniós fejlesztési időszak klímapolitikai célú pályázati forrásai. A környezeti és energiahatékonysági operatív program 1116,9 milliárd forintos keretének több mint a feléből kimondottan a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást, valamint az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások felhasználását célzó projekteket támogatnak majd, e források tehát számottevő fejlesztésekre adnak lehetőséget nem csak a környezettudatosság és a környezeti fenntarthatóság, de az energia-hatékonyság terén is. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy országszerte legyenek olyan jól felkészült önkormányzati szakemberek, akik képesek lesznek e forrásokra jó pályázatokat írni és sikeres projekteket megvalósítani – fogalmazott a DIPOL Csoport ügyvezetője.
A programról bővebb felvilágosítás nyújt a www.klimatudatos.hu honlap, valamint a projekt Facebook-oldala a www.facebook.com/klimatudatos címen.
