menu

  • 2018.02.20.

Több mint 24 ezren látták a Seuso-kincset Kecskeméten

Korábban egyetlen tárlatot sem néztek meg ilyen sokan, rövid idő alatt a Cifrapalotában.

Több mint 24 ezren látták a Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincset bemutató vándorkiállítását Kecskeméten, a Cifrapalotában, ahol korábban egyetlen tárlatot sem néztek meg ily sokan ilyen rövid idő alatt – tájékoztatta a Kecskeméti Katona József Múzeum az MTI-t hétfőn.

A kiállítássorozat dél-alföldi állomásán január 30. és február 18. között 24 ezer 58 érdeklődő nézte meg a késő római ötvösművészet legjelentősebb ismert leletegyüttesét – olvasható a közleményben.

A Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelyén már az első héten köszönthették a tízezredik látogatót. A csaknem három hétig tartó vándorkiállításon a látogatószám a hétvégi napokon elérte az ezernégyszáz főt is, így az intézmény a második hétvégétől már hosszított nyitva tartással várta az érdeklődőket.

A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa – feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve – a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el.

A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű használt ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették.

A leletegyüttest az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét 2017 nyarán szerezte vissza.

A késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse Kecskemét után Miskolcon, Nyíregyházán, majd 2018 nyarától Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban lesz látható.

 

MTI

Kapcsolódó képek