menu

  • 2018.10.12.

GAÁL ZOLTÁN fotóriporter kiállítása

GAÁL ZOLTÁN: AZ ÚT / The JOURNEY /道 című kiállítása nyílik a Kiss Fotó Galériában

„Azáltal válik úttá a világ egy darabja, ha elindulunk rajta.”

A szervezők tisztelettel meghívják Önt és Barátait GAÁL ZOLTÁN fotóriporter AZ ÚT / The JOURNEY /道 című kiállításának megnyitására 2018. október 24., szerda 15 órára.

MEGNYITJA: BÁNKUTI ANDRÁS, A DIGITÁLIS FOTÓ MAGAZIN FŐSZERKESZTŐJE, A MÚOSZ FOTÓRIPORTER SZAKOSZTÁLY VEZETŐJE

A kiállítás ingyenesen megtekinthető: 2018. október 24-től 2019. január 6-ig, hétköznap 09–18 óra, szombaton 08-12 óra között.

Helye: KISS FOTÓ GALÉRIA, 6000 Kecskemét, Kápolna u. 22.

A kiállítás alapjául szolgáló könyv a helyszínen megvásárolható, a szerző azt szívesen dedikálja.

Kapcsolat: kissfoto@kissfoto.hu; kecskemet.aomori@gmail.com; gaalkiszoltan@gmail.com

Közösségi együttműködő: Kecskemét-Aomori Magyar-Japán Baráti Kör, amely a Bács-Kiskun megyei TIT égisze alatt nyertes EFOP 1.3.5-16. jelű „Hidak és szellemi átjárók…” támogatása révén nyújt segítséget a „Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével.” pályázat keretében.

GAÁL ZOLTÁN fotográfus Budapesten született 1953. április 18-án s elemi iskolás éveit itt töltötte. Érettségit adó középiskolája Sátoraljaújhelyben a térség neves Kossuth Gimnáziuma volt. Ezután a MüM.5. sz. Fényképész Szakmunkásképző Iskolába iratkozott be s végezte el a Práter utcai kétéves képzést. Megszerzett tudását a MÚOSZ Újságíró Iskola Fotóriporteri Szakán bővítette, ahol 1978-ban szerzett képesítést. Ez idő alatt már – húsz éves korától – az Ifjúsági lapkiadó Vállalat gyakornokaként dolgozott, majd a rendszerváltozásig különböző gyermek- és ifjúsági magazinok riportere és képszerkesztője.

Közben felvételt nyert Japánban az Oszakai Művészeti Egyetemre, amelynek Fotográfiai Tanszékén kutató ösztöndíjas volt 1986 és 1988 között. Első egyéni kiállítás is ott volt (Gamaszaki). Itthon ekkor már tagja a MÚOSZ-nak, vezette a Magyar Fiatal Fotóriporterek Stúdióját s meghívott tagja a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának is. A legendás Képes 7 című lap munkatársa volt 1989-től négy éven át. Rendszeresen dolgozott az Igen c. katolikus lapnak, a Képvilágnak vagy az Erato c. folyóiratnak. 1993-tól, azaz immár negyed évszázada jegyzett és gyakran foglalkoztatott szabadúszó fotográfus.

Alapító tagja a Magyar Fotóriporterek Kamarájának (1994-) s szintén tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének (1996-). Néhány mozgalmas évet a Magyar Fotóriporterek Társasága szervezetben is ténykedett. Szakmai tudását a kezdetektől igyekezett meg is osztani: 1997-2008 között a Bálint György Újságíró Akadémia tanára, 2014-től pedig annak vezető tanára.

A hazai kortárs fotós-élet jelentős kollektív mozgalmaiban is szerepet vállalt és vállal, így a minta értékű Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep számvetésén (1995), a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep Fotótagozata (2006-2009) és a Szebeni Műhely változó színterű munkájában (2015-2018). Egyik legfrissebb együttes megjelenése a II. Óbudai Fotó Tárlat (2017), illetve a 25 éves NKA fotóművészeti kollégium kiállítása (Kaposvár, 2018. októbere). Egyéni kiállításai közül igen érdekes színfolt volt a 2000-ben, Gyergyóújfaluban készített Kocsma jelenetek című művészi szocio-anyag.

Japán felsőfokú nyelvvizsgát 1995-ben tett; hét egyéni kiállításából ötöt az eddigi élete során számos alkalommal, java részt önköltségesen, olykor támogatás révén tett távol-keleti, japáni útja alkalmával ihletetten készült és szigorú önkritikával válogatott fotóiból rendezett. Az elsőt a három évtizeddel ezelőtt, oszakai ösztöndíjas időszakának végén, míg a legutóbbit hazánk tokiói nagykövetségén, illetve Az Út (Do) címmel – saját kiadású művészi kötetével együtt – a Mai Manó Házban (2017) tárta közszemlére. A Tokió. Murakami Alluziók fotóalbum, melyhez szöveget Dr. Vihar Judit egyetemi tanár, költő-műfordító írt, jelentős nemzetközi figyelmet keltett (Folpress Kiadó. Budapest, 2012). Igen nagy közönségsikert aratott maga és a befogadó intézmény (Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum) számára a 2015-ben megrendezett Gendzsi herceg nyomában című kiállítás, melyhez szépen méltatott album is társult. Tokyo Today című, társakkal nemzetközileg szintén jegyzett anyagát Koppenhága, Tokió, Thessaloniki és Stockholm galériái fogadták be örömmel. A gyakran csodált és még ma is misztifikált japán kultúra népszerűsítése érdekében 1985 és 2005 között több, fotójával gazdagon illusztrált könyv megszületésében vett részt. Pl. Ikebana a tányéron, Jiu-jitsu technikák 1-3., Jiu-jitsu nőknek, Karateföldön. Az elmúlt néhány évben kapcsolati tőkéjét újabb közösség építés szolgálatába állította: az ambiciózus Duna-Tisza közi régió város, Kecskemét még 1994-ben alakult japán barát egyesületének színvonalas munkája kibontakoztatását mentorálja, immáron annak rendes tagjaként. Ennek köszönhetően 2017 folyamán két igen rangos nemzetközi vendégkiállítást, azon belül saját fotó anyaga mellett önzetlenül képző- és iparművészeti ritkaságok, mai japán alkotók első magyarországi bemutatását segítette elő (Ráday Múzeum, Tudomány és Művészetek Háza, volt Nagyzsinagóga). 2018 tavaszától előbb a Cifrapalotában, majd országos vándorúton egy, a kakemono művészeti műfajhoz kapcsolt fotói láthatók (jelenleg Pécsett).
Gaál Zoltán mesterei: dr. Erdős György és Gera Mihály szellemi útmutatása és kritikus figyelme közepette s hatásuk nyomán tizennégy egyéni kötetet, albumot jegyez. Közöttük van, pl. Itt vagyunk (1991), Napló-1997, Felebarátiam (2000), Közterek (2002), Budapest-Dunakanyar (2005), Mi van odafönt? (2008), Metal, wood & gypsum (2009), Játék Terek; Írók, költők utcái Budapesten (2010).

Művei közgyűjteményekben:
• Magyar Fotográfiai Múzeum
• Mai Manó Ház Archívuma
• Szépművészeti Múzeum
• Tokió Városi Fotóművészeti Múzeum

Róla szóló válogatott irodalom:
Völgyi Vera: Ez is Japán. Képes 7. 1988. november 10. 20-23. o. (14 képpel)
Eimu Arino: Gaál Zoltán képeiről. Fotóművészet, 1992. 2. sz. 17-23. o. (12
képpel)
Iki. Gaál Zoltán felvételei. Interpress Magazin (IPM), 1995. március 52- 57. o. (10 képpel)
-sissova- Nagyszem. Gaál Zoltán: Fényképtár. Magyar Narancs, 1998. április 2. (1 képpel)
Lugosi Lugo László: Nézhetetlenül nézhető. Élet és Irodalom, 2001. július 6.
Művészeti Böngésző. Fotóművészet, 2002.
Palotás János: Montázs fotóalbumokról. Balkon, 2003.
Sulyok László: „Jó képet kell csinálni…” Gaál Zoltán budapesti képeiről. In: Fotómozaik, 2003. április, 36-38. o.
Ki Kicsoda 2004. Biográf Kiadó. Budapest 2004.
Markovics Ferenc: Fények és tények Magyar Fotóművészek Szövetsége – Folpress Kiadó. Budapest, 2006. 93. o.
Gera Mihály: Mikor felforr víz (előszó: Budapest Háztetők). 2008.
Gera Mihály: Az íjász paradigma. Megj: Mi a fénykép? Összegyűjtött írások. Folpress Kiadó. Budapest, 2009.
Inverz. Kincses Károly: Gendzsi herceg nyomában katalógus. 2015.
A fotózható csend. Fürth Éva. In: Tiszatáj. 2017. szeptember

Alkotói weblapja: http://www.gaalzoltan.hu/

Kapcsolódó képek