menu

  • 2020.09.16.

Csütörtöktől vasárnapig tart a 30. Kecskeméti Népzenei Találkozó

Pásztorkultúra a Kárpát-medencében

2020. szeptember 17-20.

Harmincadik alkalommal várja a népzene szerelmeseit a Kecskeméti Népzenei Találkozó a Hírös Agóra szervezésében. A Kálmán Lajos népzenekutató által 1967-ben alapított nagy múltú programsorozat egyedülálló a maga nemében, a szervezők nagy figyelmet fordítanak a kodályi örökség és szellemiség megőrzésére, amely mind a közönség- mind pedig a szakmai programokban megmutatkozik. Szinte nincs olyan népzenész, vagy táncos, akinek ne lenne szép emléke a Találkozókról. Négy napon át hagyományőrző mesterek, autentikus népzenei programok, táncház és szabadtéri programok várják a közönséget, az iskolákban rendhagyó népzeneórákat tartanak. Idén a pásztorkultúra kerül középpontba és megrendezik a pásztorhangszerek versenyét. A Találkozó együttműködő partnere a Hagyományok Háza.

A programok egy része ingyenes.

A Kárpát-medence népeinek történetében a zeneszolgáltatás területén két társadalmi csoport játszott kiemelkedő szerepet. Az utóbbi három évszázadban egyre inkább a cigány kisebbség köréből kerültek ki a zeneszolgáltatás hivatásos specialistái, akik a késő barokk divatját követve, a vonós hangszerek együttműködésére épülő kamara formációkban szolgálták ki a többségi társadalom zenei igényeit. A térség parasztságának hangszeres zenei hagyományát barokk kort megelőző évszázadokban viszont olyan hangszerek karakterizálták, melyek a 19-20 századra jellemzően már csak a pásztorok használatában maradtak fenn. Egy sor korabeli ábrázolás és leírás dokumentálta, hogy a vonósbandák megjelenése előtt a magyar falu mulatságainak, lakodalmainak muzsikusai leginkább dudások voltak. Ha a zeneszolgáltatás esetenként ki is egészült hegedűvel, tekerővel, furulyával, később klarinéttal, vagy egyéb hangszerekkel, a duda egyértelműen központi szerepet játszott nem csak a magyarság, de Európa más népeinek hagyományos zenei kultúrájában is. A duda és a furulya különféle regionális típusainak hagyományát a magyar népzenekutatás a 20. század elejétől fogva főként a pásztorrend tagjai között dokumentálta, s nagy szerencsénkre e hangszerek kultúrájának oly sok lenyomatát sikerült rögzíteni, hogy ezek alapján a letűnt korok magyar hangszeres népzenéjéről viszonylag pontos képet alakíthatunk ki magunknak. A pásztorok hangszeres zenei hagyománya az 1972-ben zászlót bontó magyar táncházmozgalomra is hatással volt, hiszen ekkortól kezdve egyre több fiatal kezdett furulyázni, vagy dudálni, többen közülük népzenei örökségünk ezen archaikus rétegének utolsó, hagyományőrző pásztoraitól. A pásztorok zenei műveltségét azóta nyári táborok, tanfolyamok rendszerében, speciális módszertani segédanyagok segítségével, vagy akár a művészetoktatás intézményeiben, alapfoktól az egyetemi képzésig bezárólag sokféle formában el lehet sajátítani. Népzenei fesztiváljainkon, köztük a Kecskeméti Népzenei Találkozó elmúlt évtizedei alatt is sok éneklő – muzsikáló pásztort, vagy az ő zenei örökségüket továbbéltető fiatal, városi előadót láthatott a közönség. Most, hogy a kecskeméti fesztivál XXX. évadához érkeztünk, a felsorolt érvek indokolják, hogy a kerek évforduló programjait az „alapító atyáknak” is oly kedves pásztorhangszereknek, illetve az azokon megszólaló muzsikának szenteljük.

Pontos program:

szeptember 17., csütörtök 19 óra
Hírös Agóra Ifjúsági Otthon udvara
Pásztorok Öröksége – Az Egyszólam együttes műsora
Az interaktív program a népművészeti közösségeink nyárbúcsúztató találkozására ad lehetőséget. Az 1986-ban alakult együttes az archaikusabb zenei rétegekből táplálkozik. Repertoárjukból most a pásztor-, és betyárnótákat fogják majd megszólaltatni.
Belépődíj: 1000 Ft (érkezési sorrend)
Rossz idő esetén a Tükörteremben.

szeptember 18., péntek

9-13 óráig
Rendhagyó népzenei órák Kecskemét általános- és középiskoláiban, óvodáiban
Közreműködnek: a találkozón résztvevő hagyományőrző énekesek, zenészek, mesemondók, táncosok

15-17 óráig
Aki bújt, aki nem, megyünk
Zenés-táncos flashmobok a Kecskemét Táncegyüttessel
15.00 Ballószög Fürdő
17.00 Tesco parkoló

18 óra
Hírös Agóra Kulturális Központ
„Ha megunja furulyáját, előveszi bőrdudáját…”
Hagyományőrző gálaműsor

A 30. Kecskeméti Népzenei Találkozó hagyományőrző gálaműsorát az idén rendhagyó keretek között rendezzük meg. A fesztiválnak ebben a programjában eddig rendre olyan idős hagyományőrző mesterek mutatták be a tudásukat, akik a népzene értékeit még családi örökségként hordozzák a lelkükben. A 2020-as esztendőben úgy döntöttünk, hogy a fesztivál forgatagában nem tesszük ki idős mestereinket a koronavírus veszélyeinek, így végiglátogattuk őket, s dalaikat egy videokamerával rögzítettük. A műsorban levetítjük az így készült felvételeket, s hagyományőrző mestereink követői, tanítványai kiegészítik azokat a terepen tanultakkal. Minthogy a jubileumi program fókuszában a magyar pásztorok zenei öröksége áll, a hagyományőrző gálaműsor közönsége is elsősorban a pásztorrend dalai, vagy táncai által kiemelkedővé vált tájegységek kulturális örökségéből kaphat ízelítőt.

 

Tájegység Település Film szereplője Előadó  
Dél-Alföld Székkutas Kiss Miklós Nagy Gábor – Papp László, Serényi Béla és fiai furulya-ének, tekerő, duda
Bakony Nyirád Bartalos János Szabó Csaba – Császár Dominik furulya-ének
Somogy Buzsák Buzsáki asszonykórus Navratil Andrea, Nagy Judit, Czigány Tamás ének, duda
Hortobágy Balmazújváros, Hortobágy Németi János, Molnár Imre Törköly Együttes vonósbanda, ének
Borsod Lénárddaróc, Ózd Árvai Sándor, Balogh Rudolf Parapács vonósbanda
Gyimes Gyimesközéplok Tankó Dezső Dóra Áron, Mihó Attila, András Orsolya furulya, hegedű, gardon
Moldva Klézse Hodorog András Tázló Együttes furulya, koboz, dob, ének
Maros-Küküllő köze Magyarbece Szántó János Mihó Attila és zenekara vonósbanda
Gömör Szilice Bastyúr István Dóra Áron, Agócs Gergely, Parapács vonósbanda, ének, tárogató

21 óra
Hírös Agóra Kulturális Központ
Táncház
Zenét szolgáltatja: a Magyar Dudazenekar és a Parapács együttes
Táncot tanít: Konkoly László és párja

szeptember 19., szombat
8 óra
A Magyar Dudazenekar lovaskocsis felvonulása zenés ébresztővel

9-18 óráig
Deák tér
Fotósarok: Kádár Ferkó Fotószínháza
Pulyasarok: interaktív gyermekjátszó, népi gyermekjátékok

10 óra
Hírös Agóra Kulturális Központ
Pásztorhangszerek versenye (furulya és duda kategória)
Zsűri: Salamon Soma, Juhász Zoltán, Lányi György, Dsupin Pál, Agócs Gergely
A duda kategória I. díja:
Kukucska Ernő nógrádmegyeri pásztor dudájának mesterkópiája Bese Botond dudakészítő műhelyéből

A furulya kategória I. díja:
Mesterhangszerekből összeállított 8 darabos magyar furulyakészlet

10-12 óráig
Aki bújt, aki nem, megyünk
Zenés-táncos flashmobok a Kecskemét Táncegyütessel
10.45 Humyadivárosi Napok
11.45 Széchenyivárosi Kispiac

10 óra
Deák tér
Langaléta Garabonciások vásári komédiái

11 óra
Deák tér
Mesterségbemutatók

15-17 óráig
Hírös Agóra Kulturális Központ
Táncoló, éneklő ország – gálaműsor
Közreműködik: Alföld Néptáncegyüttes (Csongrád)
Kőrös-menti Táncegyüttes (Gyomaendrőd)
Kecskemét Táncegyüttes

17 óra
Deák tér
Mesemondó
Mesél: Barta Anikó

19 óra
Hírös Agóra Kulturális Központ
Énekek a végekről – az elszakított magyarok dalai és versei
A Fonó Zenekar és határon túli magyar színészek műsora
Száz év nagy idő. Ma, amikor vissza kell tekintenünk a trianoni békediktátum óta eltelt száz esztendőre, úgy gondoljuk, azt méltó módon illik megtennünk. Nem siránkozva, nem is fenyegetőzve. Kerülve a pátoszt és a hamis önsajnálatot. Az elcsatolt országrészekben rekedt magyarok milliói nem csak létükkel, hanem a magyar kultúra általuk megőrzött gyöngyszemeivel is emlékeztetnek minket a mögöttünk hagyott évszázad küzdelmeire.
A Fonó Zenekar a Kecskeméti Népzenei Találkozóra egy különleges műsorral készül. Az „Énekek a végekről” című produkcióban a zenekar mellett négy fiatal, tehetséges, határon túli magyar színésznő mutatkozik be. A Felvidéket Kiss Szilvia, a komáromi Jókai Színház színésznője, Kárpátalját Tarpai Viktória, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulatának tagja, Erdélyt Ritziu Ilka Krisztina, a nyárádszeredai Bekecs Néptáncszínház munkatársa, a délvidéki magyarságot pedig az óbecsei Bagi Natália képviseli. A műsor gerincét zene és vers váltakozása adja. A versek – a határon túli magyar költőknek a szülőföldről szóló alkotásai – az adott régiók színésznőinek tolmácsolásában hangzanak el. A szövegek között a versek tartalmához illeszkedő, az adott tájegységek hagyományos zenei kultúráját megjelenítő dallamok hangzanak el, s a felcsendülő népdalok szövegein pedig olykor átütnek az elmúlt száz esztendő magyar kisebbségi létének sajátos hangsúlyai.

21 óra
Hírös Agóra Kulturális Központ
Táncház
Zenét szolgáltatja: Tázló és a Parapács Zenekar
Táncot tanít: Sikentáncz Szilveszter és Strack Orsolya

szeptember 20., vasárnap
8 óra
A Magyar Dudazenekar lovaskocsis felvonulása zenés ébresztővel

9-18 óráig
Deák tér
Fotósarok: Kádár Ferkó Fotószínháza

10 óra
Deák tér
Garagulya Gólyalábas Komédiás Kompánia

10-12 óráig
Aki bújt, aki nem, megyünk
Zenés-táncos flashmobok a Kecskemét Táncegyütessel
10.00 Nagypiac
11.30 Vadaspark

10.30-13.30 óráig
Deák tér
MERENDE MŰHELY:
Merende mosoda
„Mennyit bír ki a búzaszem?” – cselekvő-mesélő foglalkoztató malomtól a kemencéig
Népi játékok

15-17 óráig
Hírös Agóra Kulturális Központ
Táncoló, éneklő ország – hagyományőrzők gálaműsora
Közreműködnek: Méhkerék, Elek, Nemesnádudvar településeinek hagyományőrző táncosai, valamint a Csaba Nemzetiségi Táncegyüttes

17 óra
Deák tér
Népi fodrászszalon

19 óra
Hírös Agóra Kulturális Központ
Záró gálaműsor
KIS MAGYAR TÁNCRAJZ – RENDHAGYÓ NÉPRAJZI ÓRA
A gyermekek, fiatalok sokoldalú nevelésében, képességeik fejlesztésében elengedhetetlen a népi kultúra értékeinek megismerése, továbbá a népi játékok, a néptánc fejleszti a gyermekek mozgáskultúráját, testtudatát, identitását, szociális érzékenységét. Az előadás keretében bemutatásra kerül számos Kárpát-medencei tájegység tánca és tánctípusa (többek között: verbunk, csárdás, ugrós táncok, karikázó…) Megismerkedhetnek a nézők az adott néprajzi tájegységek viseleteivel, jellemző dallamaival és hangszereivel.

Előadja: Duna Művészegyüttes, Göncöl zenekar
Narrátor: Sikentáncz Szilveszter
Szerkesztő: Sikentáncz Szilveszter
Rendező: Juhász Zsolt

Kísérő rendezvények:

szeptember 12-25.
Deák tér
Fotókiállítás a pásztor életről, valamint pásztor hangszerek, tárgyak, viseletek bemutatója

szeptember 17-20.
Deák tér
Kézműves vásár

3 napos bérlet: 2.500 Ft, diák/nyugdíjas: 1.900 Ft
Szombat-vasárnap napijegy: 1.200 Ft, diák/nyugdíjas: 800 Ft
Pénteki napijegy: 500 Ft
A műsorváltozás jogát fenntartjuk!

A Kecskeméti Népzenei Találkozóról így írt a szakma néhány jeles képviselője

„A Találkozó marad
Kecskeméten először pont egy Népzenei találkozón jártam. Emlékeim szerint az én generációm „hőskorában”, az Ökrös zenekarral töltött boldog ifjúkor (így persze utólag látja az ember) időszakában hívtak meg koncertet és táncházat muzsikálni az akkor még borzasztóan szocreál művközpontba. Nagyon jól sikerült éjszaka volt, nem véletlen, hogy a számtalan fellépés közül ez rögzült emlékezetemben, és az is, hogy akkor találkoztam, muzsikáltam együtt először a Csík zenekar tagjaival a hajnalig tartó buliban.
A Népzenei Találkozó számomra azóta is a levélsárgulás mellett az ősz legbiztosabb ismérve. A Hagyományok Háza vezetőjeként mindig is igyekeztem, kollégáimmal együtt ezt az állócsillagot népművészeti rendezvényeink egén tőlünk telhető módon segíteni, megszolgálni a bizalmat, amellyel a szervezők azóta is megtisztelnek: kikérik véleményünket és bevonnak a szervezésbe is.
Az idő telik, a Találkozó marad. A Találkozó marad.

Kelemen László népzenész, a Hagyományok Háza főigazgatója

A kecskeméti Kodály Iskola tanulójaként ismerkedtem meg a Népzenei Találkozókkal. Rendszeres volt, hogy az őszi események részeként népművészek, írók keresték meg iskolánkat. A legemlékezetesebb Sebő Ferenc látogatása volt, aki Karsai Zsigmonddal érkezett. Akkor jöttek haza egy nyugat-európai turnéról, nagy hatással volt rám beszámolójuk. Meg is táncoltatták iskolánk tanulóit.
Amikor csak tehettem részt vettem a Találkozókon, volt, hogy előadást tartottam, volt, hogy műsort vezettem. A legemlékezetesebb az volt, amikor 1996-ban a Duna tv szerkesztőjeként az egyik esti nagy műsort szerkesztettem, amit rögzítettük is. Rövid interjúk is készültek a szereplőkkel, falusi énekesekkel, muzsikusokkal a Százhangú orgona c. négyrészes műsorban. A teljes magyar nyelvterületet zenéjét sikerült bemutatni.
A Találkozók hatalmas ötlete az volt, amikor költők, írók beszéltek arról, mit is jelent számukra a népművészet, hogyan befolyásolta ez a kultúra munkásságukat. Rengeteget tanultam tőlük, de legtöbbet mégis a jelenlévő idős népművészektől. Itt találkoztam először Balla Ferencné Szász Etussal Szamosújvárról, aki megszólított, a televízióból ismert. Hosszas barátság és egy portréfilm lett a találkozás eredménye.

Fehér Anikó, népzenei szerkesztő, kutató, az MMA tudományos főmunkatársa

” Kecskeméti születésűként egy kis elfogultsággal írok a kecskeméti népzenei találkozókról. Gyerekként lettem néptáncos és később népzenész nem csoda, hogy ezeken a találkozókon nagy örömmel, kíváncsisággal néztem a falusi idős táncosokat, zenészeket, akiket csak fényképről vagy hangfelvételről hallhatott az ember. Jó volt találkozni neves magyarországi táncház zenészekkel, énekesekkel, régi távoli barátokkal akiket talán évekig sem látott az ember. Megtiszteltetés volt részt venni ezeken a rendezvényeken akár rendhagyó órát tartani a helyi iskolákban, vagy koncertezni vagy táncházban muzsikálni. Mindig rendkívül érdekesnek és tanulságosnak tartottam a néprajzi előadásokat, ahol falvakat járó gyűjtőket hallgathattam a tapasztalataikról, élményeikről, eredményeikről. Nagy tisztelet azoknak a régi, lelkes helyi értékeket megőrizni szándékozó szervezőknek, gyűjtőknek, tanároknak, akiknek köszönhetően megvalósult és több évtizeden keresztül megmaradt ez a népzenei találkozó.”

Csík János, Kossuth-dijas népzenész, a Csík zenekar és a MEZZO zenekar alapítója

A városról nekem Kecskeméti Víg Mihály zsoltárfordítása és Kodály Psalmus-a jut eszembe. „Mikoron Dávid…” Mindkét remekmű először felrepít a mennybe, majd visszataszigál a földre. No meg azok felejthetetlen népzenei találkozók, amelyeknek már a hetvenes években részesei lehettem. Ahol találkozott a múlt a jelennel. Olyan, ma más legendás adatközlőkkel ismerkedhettünk meg személyesen, mint Papp Rókus tekerőlantos, Tuka Zsigmond citerás, Kádár Ferenc furulyás, vagy Budai Sándor és Bársony Mihály bácsi. Együtt is muzsikálhattunk velük. Mestereink voltak, örökké őrizzük emléküket. Hálásak vagyunk Kecskemét városának, hogy ilyen csodában részesített bennünket.

Kiss Ferenc, Príma-díjas népzenész, hangépítész, az Etnofon Kiadó alapítója

Kapcsolódó képek