Magyarországon a harmadik vezető halálok a stroke.
A népnyelven szélütésnek nevezett agyi érkatasztrófa hirtelen csap le, de minél hamarabb cselekszünk, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. Megfelelő szűrővizsgálatokkal, bizonyos betegségek kezelésével és helyes életmóddal pedig van esély az elkerülésére is.
A stroke -ról, annak okairól, kezeléseiről és a megelőzésről Dr. Füle Kálmánnal, a Járomi Medical neurológus főorvosával beszélgettünk.
Mi is az a stroke?
A WHO definíciója alapján a stroke az agyműködés vérellátási zavara által okozott funkciózavar, amely az idegrendszert érinti. Gyorsan kialakul és 24 órán túl is fennáll. – A stroke gyűjtőfogalom is, hiszen két típusát különböztetjük meg. A gyakoribb az iszkémiás stroke, amely az összes stroke kb. 85%-át teszi ki. Ennek lényege, hogy egy bizonyos agyterület vérellátása lecsökken vagy meg is szűnik, ami maradandó kárt okozhat az adott területen. A másik típus a vérzéses stroke, amelynél egy vagy több ér károsodik és vérömleny alakul ki – különbözteti meg a szakorvos a stroke típusait.
A stroke okai, rizikófaktorok
Minél idősebb valaki, annál veszélyeztetettebb, de a statisztikák szerint már a 40-45 éves korosztály körében is egyre gyakoribb. – A nemek arányában van különbség és elmondhatjuk, hogy a fiatalabb korcsoportban gyakrabban a férfiakat érinti. Az életkor és a nem is egy olyan rizikófaktor, amit nem tudunk befolyásolni, de ide tartozik még a genetikai háttér is. Vannak azonban olyan rizikófaktorai a stroke-nak, amelyek rajtunk múlnak, tehát ezek megelőzésével, vagy felismerésével és kezelésével csökkenthetjük az agyi érkatasztrófa esélyét. Ilyen rizikófaktor például a hipertónia, vagyis a magas vérnyomás, a cukorbetegség, magas koleszterinszint. Ezek mind olyan betegségek, amelyek folyamatosan érkárosító hatást folytatnak, azonban a helyes táplálkozással, a rendszeres mozgással, a dohányzás elkerülésével van esélyünk megelőzni ezeket a betegségeket – hívja fel a figyelmet Dr. Füle Kálmán neurológus főorvos.
Prevenció
A már említett és minden betegségnél sokat hangsúlyozott helyes életmód itt is kulcsszerepet játszik. Egészséges táplálkozással és rendszeres mozgással a stroke bekövetkezése és a stroke-hoz vezető betegségek is megelőzhetőek. – Meglévő vagy éppen kialakulóban lévő betegségek felismerése érdekében nem győzöm hangsúlyozni, hogy minimum 40-45 év körül legalább évente csináltassunk általános laborvizsgálatokat a háziorvosunkkal. Rendszeresen mérjük a vérnyomásunkat, kövessük a testünk változásait. Általános vizsgálatok alapján fény derülhet cukorbetegségre, magas vérnyomásra, amelyet azonnal el kell kezdeni kezelni a megfelelő szakorvossal. Stroke rizikófaktorok halmozódása esetén mindenképpen érdemes neurológus szakorvoshoz is fordulni, aki megkezdheti a stroke megelőző gyógyszerek beállítását, szükség esetén speciális ultrahangvizsgálatokat is javasolhat – mondja a neurológus.
A stroke tünetei, felismerése
A stroke-nak nem minden esetben vannak előjelei de olykor megelőzheti múló beszédzavar, féloldali gyengeség, zsibbadás, új típusú fejfájásos panasz. Ezek két héten belül kialakuló stroke-ra is utalhatnak, ezért mindenképpen a sürgősségire kell menni – figyelmeztet Dr. Füle Kálmán. Az éppen végbemenő stroke tünetei lehetnek az érthetetlen beszéd, az arc félrehúzódása, végtagok ügyetlensége, féloldali látásvesztés, gyengeség. – Ha ezeket tapasztaljuk, akkor nem szabad késlekedni, azonnal mentőt kell hívni, mert a stroke korai kezelése hordozza magában a jó kimeneteli lehetőséget. Minél később jut a beteg orvoshoz, annál súlyosabb lesz az állapota – hangsúlyozza a szakorvos. Nagy előrelépés, hogy kb 15 éve alkalmazzák a vérrögoldó (thrombolysis) – kezelést, mint akut stroke terápiát, amelyet a tünetek kezdetétől 3-4 órán belül kell elvégezni, hogy minél hatásosabb legyen. Ezt még sok esetben ki lehet egészíteni a vérrög mechanikus eltávolításával is, ami még tovább növelheti a gyógyulás lehetőségeit.
Következmények és gyógyulási esélyek
A vérzéses stroke-ba 30 napon belül a az elszenvedők fele belehal, az iszkémiás stroke miatt a betegek 1/3- a távozik 1 éven belül. A túlélők nagy része sajnos valamilyen fokú rokkantsággal kell hogy továbbéljen, és csupán 10% az, aki 1 év után tünetmentesen gyógyul. – A legtöbben maradványtünettel élik tovább az életüket. Ez lehet a beszédzavar, féloldali gyengeség, végtag bénultság és nem elhanyagolható az ezekből fakadó negatív pszichés állapot sem. Ezért tartom fontosnak a prevenciót az általános szűrővizsgálatok által és a meglévő betegségek kezelésével, illetve a fennálló stroke esetén a gyors reagálást, hogy minél nagyobb esély legyen a teljes gyógyulásra – hangsúlyozza a neurológus főorvos.
Vágsélei Csilla Sára
A cikk nyomtatásban a Kecskeméti Szuperinfó március 20-i számában jelent meg.
