A fejfájás az egyik leggyakoribb ok, amiért az emberek orvoshoz fordulnak.
Mindmáig alulértékelt problémája az aktív korosztálynak, pedig sokszor fontos tényezője a munkából való kiesésnek vagy a csökkent hatékonysággal való munkavégzésnek és az ehhez kapcsolódó rossz életminőségnek.
Nemcsak felnőttkorban lényeges és megválaszolandó kérdés, hogy „Mitől fáj a fejem?”, hanem egyre inkább (kis)gyermekkorban is. Ekkor még nem érvényesül a nemek közti differencia, fiúknál és lányoknál egyaránt előfordulhat, felnőtt korban a nőket érinti jobban. Mindent összevetve, a probléma szakmai és társadalmi súlyát felismerve alakultak meg az ezredfordulón országszerte, a megyeszékhelyeken a Fejfájás Ambulanciák, hogy egy nemzetközi ajánlás kivizsgálási és terápiás szempontjait követve adjanak segítséget a hozzá fordulóknak. A családorvosokkal való szoros együttműködés eredményeként az elvek az alapellátásban is működnek, így a Magyarországon évi több millióra becsült panaszos egyre hatékonyabb ellátást kap.
A másodlagos fejfájás
A legtöbben azzal a szorongással jelentkeznek a rendeléseken, hogy „Nincs-e agydaganatom? Kell-e koponya MR vagy CT?”. Megnyugtató a statisztika, hogy az esetek csupán 0,004%-ban áll komoly probléma a heveny panasz mögött. A képalkotóra sok esetben szükség lehet, akár kizárásos alapon is, de többnyire nem ez az első lépés a diagnosztikában. Először nagyon fontos tisztázni azt, hogy a fejfájás mikor, hol, milyen formában, milyen jelleggel és milyen kísérő tünetekkel jelentkezik. Megszünteti-e valamilyen gyógyszer, testhelyzet, van-e valamilyen kiváltó tényező. Sok esetben már ekkor felállítható a diagnózis, ami az esetek nagy részében nem igényel sürgős, főleg nem kórházi kivizsgálást. Olykor a fájdalom valamilyen szervi betegség – szemészeti, fül-orr-gégészeti, belgyógyászati, netán a nyaki csigolyák „kopásosnak” ismert degeneratív elváltozásához kapcsolódik. Ilyenkor másodlagos fejfájásról beszélünk. Fontos, hogy esetükben, ha sikerül a kiváltó okot megszüntetni, (gondoljunk csak a szemnyomás, vérnyomás rendezésére, melléküreg gyulladás kezelésére) a fájdalom is elmúlik.
Az elsődleges fejfájás
Az esetek nagy részében viszont nem találunk semmi eltérést, ami szervi okra utalna. Ilyenkor merül fel az elsődleges (önálló) fejfájás gyanúja. Itt gyakran a stressz, kimerültség, idegesség és olykor a genetika is meghatározó. Az elkülönítő szempontok, melyek döntően az anamnézisre, a beteg részletes kikérdezésére támaszkodnak, segítenek a pontos diagnózis felállításában. Ebből a halmazból a legismertebb a migrén. Jellemzőit szinte mindenki ismeri: féloldali görcsös, éles hasogató, olykor a szemgödörbe sugárzó rohamszerűen jelentkező fájdalom hányingerrel, hányással, fény-, zaj- és szagérzékenységgel. Néha ugyan könnyít a hányás vagy az alvás, azonban a speciális, migrénre ható szerekkel szüntethető meg, melynek megválasztása a neurológus feladata. A migrénes fejfájás Magyarországon régebbi adatok alapján is 1,2 millió embert érint évente, így adott esetben kivált fontos a pontos diagnózis és a korszerű terápia. A másik az „ideg-izom”, szakmailag tenziós fejfájásnak nevezett, sokszor szinte naponta visszatérő tompa, feszítő, nyomó („abroncs-szerű”) fájdalom. Ez a homlokot vagy a fejtetőt érinti, nem kíséri hányinger, hányás és a fizikai munkavégzés sem ront rajta, szemben a migrénnel. Előfordulását az önálló fejfájások közt 60-70%-ra becsülik, jelentőségét ez, valamint a hozzá kapcsolódó gyógyszerfogyasztás adja. Ami sokszor túlzó, és olykor nagyon megnehezíti a kezelést, hisz a gyógyszer túlhasználat önmagában is oka lehet a mindennapos fejfájásnak.
Mint a rövid felvezetésből is kitűnik, indokolt a fejfájás-diagnosztika kiváltságos helyzete az ideggyógyászaton belül. A kiváltó okok szerteágazó volta, a társszakmák szerepe, a beteg pszichoterápiás igénye, a jól megválasztott gyógyszer és még sok minden indokolja azt, hogy a panaszainkkal mielőbb szakemberhez forduljunk.
Dr. Kuczka Mária, ideggyógyász főorvos
A cikk eredetileg a Kecskeméti Szuperinfó 2021. április 19-ei számában jelent meg.
