A Négyszögletű Kerek Erdő elevenedik meg a Kecskeméti Nemzeti Színház új gyerekdarabjában Vajon kik azok a pomogácsok? Mit jelent megszeretni valakit? Milyen az élet bukfenctelenül? Többek közt ezekre a kérdésekre ad választ a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház legújabb, szerda délután bemutatott mesedarabja, a Gyere haza, Mikkamakka! Lázár Ervin fantáziavilágát Sipos Imre gondolta tovább a nagyszínházban. A legifjabb színházrajongókat várja a Négyszögletű Kerek Erdő, és benne a különc, furcsa hősök. Lázár Ervin története ugyanis a társadalomból kitaszítottak meséje, és mindazoké, akiket bántanak. Ló Szerafin (Venczli Zóra) színe eltér a megszokottól, Aromo (Danyi Judit), a fékezhetetlen agyvelejű nyúl hiperaktív. Nagy Zoárd (Konfár Erik) fenyőfa létére ahelyett, hogy egyhelyben állna, szeretné látni a világot. Bruckner Szigfrid (Körtvélyessy Zsolt), az oroszlán kiöregedett a cirkuszból. A nemtörődöm macska, Vacskamati (Kovács Panka) kissé szertelen, Szörnyeteg Lajos (Sirkó László) túl kedves ahhoz, hogy rémisztő legyen, Dömdödömnek (Balázs Zsófia) pedig meghasadt a szíve, és megrekedt egy élethelyzetben. Ezeket a furcsa, különc lényeket Mikkamakka fogja össze – őt a darabban két gyerekszereplő, Kószó Botond és Pölös Bálint alakítja váltott szereposztásban. Kulcsfontosságú szereplői továbbá a történetnek Maminti (Vajda Boróka), a kicsi zöld tündér, illetve Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon (Mechle Christian), aki a külvilág fenyegető erejének megtestesítője. Ő az, aki próbára teszi a szereplőket, és el akarja venni tőlük mindazt, ami igazán értékes: az észt, a jószívűséget és az állhatatosságot. A Gyere haza, Mikkamakka! rendezője Sipos Imre, aki úgy fogalmazott, hogy amikor felkérték a gyerekdarab rendezésére, rögtön tudta, hogy Lázár Ervin meséjével akar foglalkozni. „Nekem még volt szerencsém együtt dolgozni Lázár Ervinnel, irodalmi konzulensként vett részt egy általam rendezett előadásban, Egerben. A mai napig vannak olyan mondatai, amik még mindig a fülemben csengenek. Nagyon sokat tanultam tőle arról, hogyan kell hozzányúlni egy meséhez, mire figyeljünk. Talán most jött el az idő, hogy igazán megérjek erre a színpadi találkozásra” – indokolta meg választását. “Egy csodálatos szerző volt, és az általa írt műveket áthatja mindaz a mélység és gondolatiság, amivel ki tudta fejteni a világról alkotott nézeteit” – tette hozzá. „Gyakorlatilag társadalomkritikát fogalmazott meg mesébe bújtatva.” A Mikkamakkát alakító Kószó Botonddal és Pölös Bálinttal dolgozott már együtt a rendező A kis herceg kapcsán. „Fontos, hogy ők nem színészek, hanem gyerekek. Nem kell szerepet játszaniuk, önmagukat kell adniuk. Azt szeretném, ha azt képviselnék: nekünk, gyerekeknek dolgunk van: szeretni, közösséget építeni, elfogadni egymást” – emelte ki, majd hozzátette: Az, hogy a gonosz Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon megformálója egy felnőtt, akit éppen egy gyerek leplez le, nagyon is szimbolikus. “A felnőtt az, aki bántja a furcsákat, a gyerek pedig az, aki helyre teszi. Ez üzenet a nézőknek is: a gyermeki tisztaság képes legyőzni a gonoszságot.” Ez a 60 percnyi történet nem szól tehát másról, mint a szeretetről, a barátságról, a segítőkészségről, azaz csupa olyan gondolatról, amit valahogy nem lelünk hétköznapjainkban. Teli humorral, bájos jelenettel és zenével, mely odavarázsol minket a nem létező birodalomba, a Négyszögletű Kerek Erdőbe, ahol vidám a bánat, ahol az aranyhal kívánhat hármat, és ahol a szomorúfűz is kacag, és ami reméljük, mégiscsak létezik! A kalandparkra emlékeztető díszletet, valamint a karakterjegyeket kiemelő, színes jelmezeket Matyi Ágota álmodta meg. A darabot színpadra alkalmazta Perczel Enikő és Szabó Máté, a versek Nyulász Péternek, a dalszöveg Szabó Máténak, a zene Nagy Nándornak és Szabó Máténak köszönhető, a zenei munkatárs Monos M. Franciska volt, míg a koreográfiáért Raj Martin felelt. A sajtóanyagot a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház biztosította. Fotó: Benkő Emese
Kapcsolódó képek |
menu












